-Akkor egy diák, és egy... mi? kutyajegy? Nem tudom mi az, nem kell ilyen szép kutyának jegy. :P
-Na szóval ennyit mondott, jó fej volt nagyon. Aztán találtam helyet is könnyen. Indul a busz, na én kb sík ideg voltam, de próbáltam megnyugodni, hogy legalább Csinre ne hasson ki. Eleinte ült csak a lábamnál, aztán le is feküdt. Én pedig folyamatosan azt lestem, hogy épp mit csinál szegénykém, de szerencsére nem volt baj. Néha felültettem, hogy leellenőrizzem, jól van-e. Így tehát mentünk-mentünk. Aztán pont a buszpályaudvar előtt kisebb dgóba értünk, így az kicsit sok volt már Csinnek, hogy 10 méterenként araszol a busz, megáll, megint megy, megint megáll. De végül is épségben odaértünk, bár nekem eddigre az összes idegszálam elhalt. A lényeg, hogy nagyon kis ügyes volt Csinó, szépen utazott, nem hisztizett, nem lett rosszul sem, amire nagyon büszke vagyok. Itt megtaláltam Lillát, egymás nyakába is ugrottunk, olyan rég láttam már, nagyon hiányzott. <3 Ezután elmentünk hozzájuk, ott voltunk két órát kb. és aztán 1-kor pedig mentünk ki a kutyasulira. Gyalog. Na szép eset volt az is, mentünk ott át a sáron, mert egy szakaszon nem volt olyan füves a terület, mint előtte és utána. Süppedős cuppogós saras volt, egy élmény volt, legközelebb gumicsizmát viszek :D Azon a dombon amin átvágtunk a kutyák is futhattak egyet szabadon. Na végre odaértünk, kinn voltak egy páran, kicsit beszélgettünk, aztán kiraktuk a pályát. Csini nagyon kis ügyes volt, pörgött, futott ahogy kell. ^^ Ezután még engedelmeseztünk egy kicsit, és Tarával kerestünk is. Nagyon megtetszett ez a mentőkutyázás, lehet én is elkezdem majd Csinivel, csak sikerüljön megtanítani neki az ugatást, egyelőre nem tudtam rávenni. :) Aztán még Lilla készített pár képet, amik nagyon jók lettek, köszönöm! :) <3
Tiffany, Bogyó, Tara, Csini |
Várakozós pofi |